TÖRTÉNELEM

A mai város területe már a késő bronzkorban lakott volt, mégis a legtöbb nyomot a kelták, majd az őket követő rómaiak hagyták a vidéken, akik kiépítették az Izsán található egykori római katonai tábort, mely a Limes Romanus részét képezte. A város területét később az avarok, majd a szlávok lakták. Az első városi jogokat Révkomárom IV. Béla uralkodása alatt kapta 1265-ben, ami gyors fejlődést vont maga után. A város további kiépülését a török térhódítás idézte elő. Révkomárom a birodalom határvonalán álló erőddé vált, és elkezdődött azon katonai védművek felállítása, amelyek a város későbbi védelmi rendszerének alapját képezték. A törökök kiűzése után Komárom előnyös, a vízi és szárazföldi útvonalak kereszteződésén lévő elhelyezkedésének köszönhetően a Magyar Királyság fontos városává vált. 1745-ben Mária Terézia szabad királyi városi jogokat adományozott a városnak. Révkomáromban nemesi paloták, kolostorok és templomok épültek. Az építkezési láz azonban az 1763-as, majd a két évtizeddel későbbi 1783-as nagy földrengések következtében megtorpant. A károk ellenére a város megőrizte központi státuszát. A várost ért újabb csapás az erődben kiütött tűzvész volt az 1848/49-es szabadságharc ideje alatt, amely a város nagy részét is elpusztította.

A város összetéveszthetetlen épülete a Tiszti Pavilon. A szabálytalan alaprajzú, kétemeletes és négy szárnyból álló objektum belső udvarral rendelkezik. A pavilon a révkomáromi erőd katonai létesítményei közé tartozott, és a császári és királyi sereg tiszti lakásainak nyújtott fedelet. A földszinten nagy tiszti kaszinó helyezkedett el. Az épület homlokzatán a VIRIBUS UNITIS („Egységben az erő“) felirat látható, amely I. Ferenc József jelmondata volt. A Tiszti Pavilon helyiségeit napjainkban a Selye János Egyetem, ill. a révkomáromi Városi Hivatal használja. A pavilon udvarán szabadtéri színpad áll, amely a nyári hónapokban különböző koncerteknek és egyéb rendezvényeknek ad otthont.

Komáromi erőd

A város legkiterjedtebb történelmi emléke a nemzeti kulturális műemlékként nyilvántartott erőd. Ez az egyedülálló, védelmi célokat szolgáló objektum bástyák és erődfalak rendszere, amely Révkomárom város területén, ill. a Duna és Vág folyók szemközti partjain áll, és a központi erőddel együtt Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű erődrendszerét alkotja.
A legrégebbi rész, az ún. Öregvár, a 16. században épült az egykori középkori vár helyén. A 17. században az ún. Újvárral bővült ki. A két erőteljes földrengés után, melyek a 18. században jelentősen megkárosították, az erőd elveszítette katonai jellegét. I. Napóleon francia császár katonai győzelmei hatására azonban a 19. század elején felújították és kibővítették, így az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb erődrendszerévé vált, amely szükség esetén akár 200 000 főnyi hadsereg elszállásolását is biztosítani tudta.
Az erőd a Monarchia felbomlása után is megőrizte katonai jellegét. Napjainkban Révkomárom Város tulajdonát képezi, és kapui egész évben nyitva állnak a nagyközönség előtt. Látogatás előtt kérjük tanulmányozza át a Látogatási Rendet, ill. érdeklődjön a nyitvatartás felől.

Víztorony

Történelmi szempontból a komáromi vízvezetékrendszer a pozsonyi és a trencséni után egyike a legrégebbieknek. A Víztorony a maga nemében a legöregebb Nyugat-Szlovákia területén. Eredetileg egész Komáromot, valamint a ma Magyarországon található Új Szőny városrészt látta el ivóvízzel. A terveket Zarka Elemér, királyi építészmérnök készítette el 1901-ben, és a tornyot 1902-ben adták át rendeltetésének. A romantikus stílusban épült torony 28 méter magas, és a tartály űrtartalma 500 köbméter. A vezetékrendszerben megnövekedett nyomásviszonyok miatt a torony ma használaton kívül van, de továbbra is működőképes állapotban tartják. A torony Révkomárom város egyik jellegzetes épülete.

Kikapcsolódás termálvízben

Komáromi Termálfürdő

A város bebarangolása után termálvizes medencéivel kiváló kikapcsolódási lehetőséget biztosít a révkomáromi fürdő, amely az Újvártól nem messze, közvetlenül a város központjában fekszik. A fürdő termálvize összetételében a bártfai gyógyfürdő vizéhez hasonlítható. A fürdőhely 7 különböző medencével várja a látogatókat. A nyári szezonban a látogatók a kültéri medencéket és a különféle vizes attrakciókat élvezhetik. A szabadban található, mobiltetővel rendelkező medence egész évben használható, hiszen igény szerint bármikor befedhető. Ideális azon vendégek számára, akik egyszerre szeretnék élvezni a meleg termálvíz és a friss levegő keltette érzést, akár a téli hónapokban is. A téli időszakban továbbá egy pihentető beltéri termálvizes ülőmedence is a látogatók rendelkezésére áll.

Izsai látogatásuk során ejtsék útba a Török-hidat. Ezt a kicsi, két boltívvel rendelkező hidat a Dunaparton találhatjuk nem messze a benzinkúttól. A monda szerint a török korból származik, ezért a helyiek „Török-hídnak“ is nevezik.
Ha útja során megszomjazna, kóstolja meg az artézi kút kristálytiszta vizét, amely a falu közepén, a Párkány felé vezető főút mentén áll. A kút vize 220 méteres mélységből tör elő.
Érdekesség

Izsán három templom is található – a Szt. Mihály katolikus templom, az evangélikus és a református templom.