Nyitrabajna (Bojná) település az Inóc hegység déli részén fekszik a Bojnianka patak völgyében, és a település területén található több régészeti lelőhely révén joggal nevezik a szlovák Pompeinek. A község neve az ószláv „bojňa“ szóból ered, amely katonai őrhely melletti települést jelent. Nyitrabajna mellett vezetett ugyanis egykor a Vág és Nyitra folyó völgyét összekötő jelentős kereskedelmi útvonal.

Valy Bojna

A földvárak

Nyitrabajna területén több régészeti lelőhely is ismert, amelyek a szláv történelem gyökereihez kapcsolódnak. A községtől északnyugatra, az Inóc hegység gerincén található a 12 hektáron elterülő Valy erőd (Nyitrabajna I. lelőhely). Az erőd vese alakú, és külső földsáncai még ma is elérik az impozáns 10-12 méteres magasságot. A Bojnianka patak völgye fölött található a második földvár (Nyitrabajna II. lelőhely), amelynek a ma is látható kettős árok és földsánc nyújtott egykor védelmet. További erődítmény nyomai lelhetők fel a Žihľavník hegygerincén (Nyitrabajna III. lelőhely), amely szintén kettős árokkal és sáncrendszerrel volt körülvéve.

A település legjelentősebb régészeti lelőhelye a Valy erőd. A Nagymorva Birodalom korában jelentős, erőteljes védelmi rendszerrel körülvett hatalmi központ volt, amely a Nyitra- és a Vágmente közti kereskedelmi utat védte. Az erőd a 9. században élte virágkorát. A lelőhelyről származó egyedülálló tárgyi emlékek egyértelműen bizonyítják, hogy a helyi lakosok már Szt. Cirill és Metód érkezése előtt felvették a kereszténységet.

Hradisko Valy Bojna

Élet az erődben

A környék első telepesei minden bizonnyal a közeli vasérclelőhelyek miatt érkeztek Nyitrabajna területére. Az erődök 120 éves fennállása alatt a helyi lakosok vasmegmunkálással, mezőgazdasággal és kereskedelmi út katonai védelmének biztosításával foglalkoztak. A helyszínen talált számos fegyver és katonai felszerelés a tűzvész által elpusztított házak nyomaival együtt a település erőszakos elpusztításának képét rajzolja ki számunkra feltehetően a 10. század kezdetén.

A legismertebb nyitrabajnai leletek a szakrális motívumokkal ellátott aranyozott érmék, amelyek nyilvánvalóan egy hordozható oltár részét képezték. A latinul írt rövid szövegek az első írásos emlékek a közép-európai szlávok körében. Az érmék a 8. és 9. század fordulóján keletkeztek a nyugat-európai kultúrkörben. A keresztény liturgia jelenlétét tanúsítja a Nyitrabajnán talált egyedülálló harang, amely egyike a legrégibb fennmaradt keresztény harangoknak egész Európában.

Valy Bojná

Régészeti leletek
A társadalmi elit jelenlétét az egykori településen a díszített, sőt aranyozott műtárgyak és ékszerek százai tanúsítják. A megtalált eszközök (kalapácsok, fűrészek, fúróeszközök, ekék, kaszák, kapák, stb.), valamint háztartási eszközök (lakatok, kulcsok, kerámiatárgyak, szögek, stb.) a helyi közösség fejlett mezőgazdaságáról és kézművességéről tanúskodnak. Az intenzív kovácsmesterséget a kovácseszközök és vastárgyak leletei bizonyítják.

Szabadtéri kiállítás
A múzeum épületében található állandó kiállítás mellett a látogatók megtekinthetik a rekonstruált szláv települést közvetlenül a Valy erőd területén.

Nyitrabajna (Bojná) – Valy – Marhát
A turistaút a Pod Babicou Rancs mellett kezdődik, és kavicsos úton vezet a Valy erődig. Az ösvény a Szarvas-árok (Jelenie jamy) felé halad tovább, ahol egyesül a piros turistajelzéssel, és felvezet a Marhát hegyen található kilátóig.

Élménytipp
Cirill és Metód Ünnepség – július
Élje át a Nagymorva Birodalom történetét a saját bőrén a hagyományos Cirill és Metód-napi ünnepségek alkalmával. A látogatókat tematikus idegenvezetés, korabeli táborhely és korhű ételek kóstolója várja. A külöböző fegyvernemek, régi mesterségek és a hlaholika írás kipróbálásával a szervezők az 1200 évvel ezelőtti korba repítik Önöket.